05. rész
- Nem! Nem ölheted meg a nővérem! - ordított Chiaki, miközben eszét vesztve futott a vérengző Madara felé. Asuka mellette nyeldeste könnyeit. Ez már neki is túl sok volt. A Kazekage gyorsabb volt náluk, ő már a homokkal megtámadta a halottat. Mind tisztában voltak vele, hogy addig nem rohanhatják le teljes erővel, míg a lány a kezei között van. Ennek ellenére egyikük sem hátrált meg.
- Furcsán érzem magam, mióta megláttam. Nem akarom, hogy meghalljon. Élnie kell... - mozdulatai gyorsak voltak, és határozottak. A homokkal körbe kerítette az ellenfelet, majd a lányt kitépte a kezei közül. Egy védőpajzsot vont maguk köré, és a sziklák közé ugrott. A lány arcába bámult, még lélegzett. A sérülései súlyosak voltak, de élt. A mellkasa megkönnyebbült. Ő él... Pár pillanatig csak nézte, ahogy a lány mélyeket lélegzik. Idegessége oszladozni kezdett. - Jó volt Kazekage! Most én jövök! - ordított utána az öreg Tsuchikage. A Raikageval elállták Madara útját, és kemény jutsukkal támadták. A Mizukage körbe köpte savval, de egyetlen adag sem találta el. Asuka Rayoval és a Raikagéval két oldalról rázós támadásba kezdtek, míg a Hokage és Chiaki távolsági fegyverekkel támadtak. A visszatérő Kazekage a homokjával körbe vonta, majd teljesen elzárta. Chiaki azonnal körbevonta tűzzel a homokot, majd Gaara megkezdte az összeroppantását. Miután végzett, kilazította a homokot. Madara erre várt. Azonnal lángra lobbantotta a testét, amint levegőt szerzett. A támadók hátra hőköltek. - Ostobák! Egy halottat nem lehet megölni! - vihogott vészjóslóan. A hetek most védekező állásba álltak. Gaara továbbra is tartotta a homokban, de egyre kevesebb eséllyel. Kitört belőle, és mindent elborított a lángjaival. A homok szerte széjjel repült, és eltalálta a kétségbeesett menekülőket. - Mit akarsz még? Már halott vagy! - ordítozott Asuka. A válasz egy nagy adag tűz volt. Chiaki nem hagyta, hogy a barátnőjét megégesse, hát ellentűzet küldött az őrült halott felé. A lángok hatalmas forró csóva ként borultak össze, megperzselve mindent amihez hozzá értek. A Mizukage vízzel próbálta oltani a tüzet, de nem sikerült, a lángok még magasabbra csaptak. Chiaki fokozatosan elindult a halott Madara felé, nem törődve az esetleges égéssel. Egyszer és minden korra be akarta ezt fejezni. A Hokage látva a lány határozottságát, megpróbálta szóval tartani az ellenfelet: - Már meghaltál! Ez a világ más, mint amiben te éltél! Ha mi meg is halunk, az utánunk lévők meg fogják akadályozni, hogy újra hatalomra juss! - de egy felé irányuló tűzgolyó belé fojtotta a folytatást. Ekkor a Raikage hatalmas erejével megtámadta az Uchihát, erős ökleivel sorozta, és a suhanások közben rázogatta. Asuka ekkor ugrott alájuk, a kardjával kettéhasította a gyomránál fogva a halottat. A Tsuchikage pedig a Por elemmel körbe zárta a már több darabban létező halottat. - Az Uchihák már rég kihaltak, nem fogsz tudni rajtunk uralkodni! Add fel! - kiáltozott felé Tsunade. A Kazekage teljes védelemmel szolgált mindannyiuknak, így hiába próbálta a halott ismét megtámadni őket. A robbanások egyre hangosabban voltak. Méterekkel arrébb Ayumi a sziklák között tért magához. A bal karját nem érezte, a lábai zsibbadtak. A szemével nem látott semmit, csak vak sötétséget. Megrémült. De robajt halott, majd még többet. Kiáltásokat, és csapásokat. A háború még dúlt. Tapogatózni kezdett. Furcsa, kemény anyag vette körül. Hirtelen ráeszmélt, hol is van. A Biarigannal átnézett a homokburkon. A többiek mind harcoltak, Madara még mindig létezett, de már két darabban. - Hogy pusztíts el egy halottat?! - vetődött fel a fejében a kérdés. Felült, majd a jobb kezével visszarántotta a bal kezét. Zihálások közepette nekilátott a teste meggyógyításához. - Vigyázz! - rántotta félre Asuka a figyelmetlen Hokagét a lángok elől. A tűz még mindig nem apadt. Chiaki egyre vörösebb fejjel üvöltözött a halottal. Míg ő a felső részével küzdött, addig az alsó tájékot a Tsuchikage zúzta porrá. - Hiába végeztünk vele félig, nem tudjuk legyőzni, mert a veszélyesebb fele még mindig létezik! - mondta a Mizukage, miközben próbált lábra állni egy betalált jutsu után. - Engedj ki, kérlek! Már jól vagyok, és szeretnék segíteni! - szólt Ayumi a homok védelme alól. A Kazekage meglepődött a hirtelen jött hangoktól. Közelebb ment a lányhoz, miközben ő mászott ki a homok alól. - Nem kellene a csatába keveredned, épp eleget veszítettél már. - próbálkozott a lány leállításával, de természetesen elutasították. Ayumi a Biarigannal azonnal az ellenfél testét pásztázta. Bár gyenge volt, de még is tudott talán segíteni. - Kérlek Gaara-kun, a homokkal fojtsd el a tüzet, majd szólj Mizukage-sannak, hogy a közvetlenül a fejét vegye célba. Ha ott megsebesül, nem lesz képes folytatni a harcot, mert a szemei nem fogják bírni a savat. Persze a kezeit le kell fogni, hogy ez sikerüljön. Azt rám bízhatjátok. De kérlek, segíts odajutnom. - nézett fel rá. A Kazekage gyorsan döntött, maga mellé húzta a homokjára, és maguk köré zárta. Ezután közvetlen támadásba lendültek. - A szemét! A szemét kell eltalálnod! - hangzottak a Kazekage szavai felé. A fiatal nő azonnal neki is állt a már lefagyasztott kezű férfi fejét köpködni. A sav kíméletlenül elmarta a fejéről a bőrt, csomókban hullott a haja és a fogai. A sokadik próbálkozásra a bal szemét is sikerült elkapnia. A tűz azonnal alább hagyott. Chiaki előrébb lépett, és rázúdította tomboló haragját. A villámok teljesen szétcincálták a megmaradt testrészeit, de a jobb szeme világát még mindig nem tudták elfojtani. Ekkor Tsunade egy eget rengető ütéssel darabjaira tépte a felső testét. A szeme még mindig forgott. A Kazekage homokja beterítette a maradványokat, mielőtt az épen maradt szem működésbe lépett volna. A darabokat összeroppantotta, majd a Tsuchikage Por elem jutsuja eltüntette örökre. - Reméljük most már írmagja sem maradt... - zuhant a földre a Hokage, hulla fáradtan. A körülötte lévők mind a földre ültek, annyira elfáradtak. A Kazekage a homokjának dőlve pihent, míg a lány mellette azonnal a sebei gyógyításához fogott. A saját horzsolásai nem voltak súlyosak a többiek sérüléseihez képest. A fiatal Kage szó nélkül nézte a lányt. Az arca tele volt vérrel és kosszal, mégis olyan szépen csillogtak a szemei. Égszín kékek voltak... Ayumi sorra odament a többiekhez és meggyógyította őket, majd szó nélkül tűrte felettese szidalmazásait is. - Soha többet ne merészelj ilyesmit tenni! De nélkületek talán nem győztünk volna. Köszönjük. - mosolygott rá fáradtan. A gyógyítások után a mindenki felállt, és indultak a következő csatatérre, a többiekhez. - Minden Zetsut leverünk! Senki sem állíthat meg minket! - ugrott előre Chiaki, és kurjongatva loholt az élen. Asuka vigyorogva lépett oda Ayumihoz, akit a Kazekage vitt a homokján, míg a lány újra elég chakrához nem jut. - Akkor most már el fogod hívni a vöröst egy randira? - vigyorgott rá mindkettejükre. A Kazekage meglepődve bámult a barnára, aki ekkor vörösödő fejét kapkodva összeesett. - A háború után lesz időnk erre. - válaszolt felé hajolva az ifjú Kazekage, míg a szőke lány visítva rohant a barátnőjéhez, hogy elújságolhassa az új pletykát neki...
|