- Ha nem kelsz föl most azonnal, elbúcsúzhatsz a az ágyadtól! - üvöltötte fejét vesztve. Chiaki fél szemét kinyitva leste nővérét, majd megint nyújtózkodni kezdett volna, ha nővére nem töri ketté alatta az ágyat egyetlen erős rúgással. Erre Chiaki is felkapta a vizet és olyan ordibálásba kezdtek, ami nem való normális emberek fülének.

Chiaki utálta, hogy legnagyobb riválisa a tőle 1 perccel idősebb nővére. Miért is? Mert míg Ayumi chuunin és orvosi ninja volt, addig Chiaki csak egyszerű genin, aki a tűz irányításához értett. Elég szokatlan, hogy a Hullámok Országában valaki a Tűz jutsukat ismerje.

Miután Chiaki is elkészült, elhagyták a Köd Falut, majd célul vették a Hullámok Országának határát. Három napig tartó út, pihenés nélkül.
- Irány a Tűz Országa! - hiperaktívkodott Chiaki, nővére pedig csak sóhajtott.
- A lábad járjon, ne a szád, gyökér..
- Szerinted megtaláljuk a rokonainkat? - kérdezte Chiaki, aki mindig is nagy családot szeretett volna.
- Nem tudom. Remélem...
- Bár azt nem is értem mért menekültek el, ha a Hokage megmentette a falut a Kyuubitól. -érvelt Chiaki.
- Biztos féltek, hogy még 1 szörny ráront az otthonukra. - válaszolt Ayumi.
- Talán. De akkor nem kéne 1 ismeretlen ország, ismeretlen lakói közé menni, az ismeretlen rokonainkat keresve. Ez szemétség! - háborgott Chaiki, ha előkerült a téma.
- Azt se tudjuk, hot kezdjük a keresést!
- Ne hisztizz, Chiaki! Egyvalakit ismerünk, ő majd segít! - okoskodott Ayumi. - Így is elég ideges vagyok, ne pattogj itt nekem!!!
Konoha felé közeledve egyre melegebb és naposabb lett minden.
- Na jó, melegem van! - közölte Chiaki.
- Nekem is, király!
Eltették csuklyás köpenyüket, majd Ayumi észrevett egy folyócskát az erdő mélyén.

- Állj! - szólt. - Előbb mártózzunk meg.
- Oké! De majd nézd meg, hogy a séróm is jól áll- e, ha megszáradt!
- Jó - Ayumi belenyúlt a vízbe- Hú, ez elég kellemes.
Chiaki is beledugta a kezét:
- Egy frászt! Ez tök hideg! De majd én felmelegítem. - És már csinálta is a kézjeleket, nemtörődve nővére :- Ne!!! - ordításával.
- Áá, mért csináltad?! - biggyesztette le ajkát Ayumi.
- Mert nem óhajtok megfázni! - feleselt Chiaki, miközben ledobta minden cuccát, hogy megmártózhasson a langyos vízben. Vigyorogva fejest ugrott a tó közepébe, mire nővére felhúzta egyik szemöldökét.
- Aú! Ez fájt... Nagyon pici ez a folyó. - simogatta fájó buksiját Chiaki.
- Úgy kell neked! Minek ugrálsz, mint egy hülye? Idióta... - ezzel nyugodtan besétált húga mellé, hogy jól lefröcskölhesse.
Mialatt a lányok viháncoltak, valaki kiszúrta őket. Egy fehér hajú, extrán perverz férfi, távcsővel a kezében.
- Jajj, de békés itt. - mosolygott Ayumi.
Ekkor megcsillant a nap fénye a távcső lencséjén. Chiaki azonnal tűzgolyót küldött a villanás helyére: egy hangos ordítás, majd puffanás hallatszott. Közben sikítás, mert Ayumi is felfogta a történteket. Mire szitkozódva kimászott a folyó partjára, húga már rohant is a fáról lefordult felé.
- Aúúú... - nyögte a férfi, miközben porolta eléggé megpörkölődött ruháját. Csüggedve nézett a folyó felé, majd fura zajra lett figyelmes. Valaki tőből tépte ki a fákat és közben dühösen ordított. Jiraiya a másodperc töredéke alatt ugrott fel estéből és kezdett el rohanni Konoha felé, nyomában két nagyon dühös üldözőjével.

- Esküszöm, ezért kinyomom mind a két szemét a köcsögnek!!! - kiabált Chiaki.
- Ha elkapom, többé nem áll föl, az tuti! - rikácsolta Ayumi, miközben szegény fákat csépelte tovább.
- Fuss az életedért!!! - ordította Chiaki a kukkolónak, majd egy sátáni kacaj kíséretében felgyorsította a tempót.

És érjen itt véget
Ím' az első fejezet,
Hozzon több sikert
A hurrikános történet -
Kérd a folytatást, ha tetszett -
Ígérem teljesítem kérésed.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés