|
15. rész: avagy Nem éppen kedves fogadtatás...
Eltelt az első éjszaka a Homok falu csöndes falai közt. A nap felkelőben van és lassan bekukucskál a lányok ablakán. Az első ébresztő sugarakra Ayumi mocorogni kezd, társai ellenben szuszognak tovább...
Az ajtón hirtelen valaki erős dörömbölésbe kezd, mire Asuka felül álmában és elkáromkodja magát. Chiaki ellenben ásítva bedugja a fejét a takaró alá. Kankuro lép be a szobába:
- Ébresztő hétalvók! Már felkelt a nap!
- Húzz vissza a szobádba, Festett képű... - Szidta Asuka. - Nem tudod, hogy lányok szobájába nem illik bemenni?
Kankuro vágott egy félreérthetetlen fintort, majd közölte, hogy ha nem pattannak most azonnal, cseszhetik a küldetést- és távozott. Ayumi persze rögtön rángatni kezdte a másik kettőről a takarót, hogy öltözzenek, elvégre jelentést kell tenniük a Kazekegének. A lustálkodók sűrű szitkok és mérges pillantások kíséretében elmentek átöltözni. Mikor mind a hárman készen voltak, Kankuro ismét visszatért, de most valaki más is volt vele: egy szőke, rövid hajú, kék szemű, magabiztosnak látszó shinobi. A férfi majdnem olyan magas volt, mint Kankuro.
- Bemutatom Nito Yatent. Ő fog rátok felügyelni, amig itt tartózkodtok. Minden lépésetekről tudni fog, elvégre ez a feladata. Minden apró kis stiklitekről jelentést fog nekem tenni. És ő fog beszerezni nektek mindent, amire szükségetek van. Felfogtad, Yaten?
Yaten, attól, hogy a Kazekege nagy bátyja megszólította, láthatóan összerezzent, és nem mert a férfi szemébe nézni. Sűrűn bólogatni kezdett, mire Kankuro még egy megsemmisítő pillantást mért a lányokra és távozott. Szegény Yaten ott maradt kezét tördelve.
- Na király. Ez a festett majom még egy spiclit is ránk küldött. - Méregette Asuka a férfit.
- Ne mond rá ilyet! - Korholta Ayumi a szőkét, majd kedvesen a férfi felé fordult. - Ugye rendes leszel velünk?
- Naná, hogy az lesz. - Ásított Chiaki.- Nem láttad, hogy majdnem a gatyájába csinált, mikor Kankuro megszólította? Nem lesz semmi gond, ha falazol nekünk, amikor a kis stiklijeinket...
- Nem lesz itt semmi falazás, mint ahogy stikli sem!!! - Ayumi hangja vészesen magasan csengett. - Nem fogtok semmi olyat csinálni, amivel...
- Jajj, engedd már el magad, Ayumi! Mi a franc ütött beléd? Még a szokottnál is feszültebb vagy! - Asuka hátba veregette - Csak nem bejött neked Kankuro egója?
- Micsoda?! Dehogy is!!! - hüledezett Ayumi.
- Jól van csajok siessünk a kajáldába.- Nyitotta az ajtót az ásítozó vörös.- Ezt majd később elrendezitek. Éhen halok. Gyorsan kapjunk be valamit, aztán menjünk Gaarához, jelentést tenni...
- Ne szólítsd a nevén! - Ordított Ayumi.
- Jajj, ne sípolj már. Hisz a bátyja is így hívja. - Legyintett Chiaki.
- Azért mert a bátyja! - A folyosó zengett Ayumi düh kitörésétől. Egész reggeli alatt hallgathatták, hogyan illendő viselkedni a Kazekege jelenlétében. Még a szobájáig vezető folyosón is erről papolt nekik. Mikor beléptek az irodájába, a Kazekage épp beszélgetett egy szőke lánnyal. A léptek zajára az ajtó felé néztek, majd a lány beállt a Kazekege széke mögé.
- A nevem Temari. Gaara nővére vagyok.
Kankuro ekkor érkezett. Elsétált a lányok mellett, és a Kazekage asztala mellett megállt.
- Na halljuk a jelentést.
Asukának nagyon nem tetszett Kankuro parancsoló stílusa, de mielőtt megszólalhatott volna, Ayumi a kezébe vette a dolgok irányítását.
- A faluban túl sok a Chuunin és túl kevés a Jounin. a genineket már meg sem számolzuk. És a köztük lévő erőkülönbség is hatalmas. Ezen az arányon sürgősen változtatni kellene. És túlságosan sok ember vigyáz a bejáratokra.
- Ez mit jelent? - Kérdezte Kankuro, hangjában nem egyetértéssel.
- Azt jelenti, hogy túl sok embert állítotok a falut körülvevő fal védelmére, amikor elég lenne, ha a csapatok csak a bejáratokra figyelnének. Hogyha...
- Hogyha? - Húzta fel szemöldökét a Temari nevezetű lány.
- Hogyha megerősítenétek a falat. - Pislogott Ayumi.
- Ez mit jelentsen? A fal nem elég erős?! - Elégedetlenkedett Kankuro, majd öccséhez fordult. - Gaara, ez nevetséges! Ezek a Chuninok ide jönnek, és egy este leforgása alatt kijelentik, hogy a Homok védelme nem elég biztonságos? Sőt, hogy túl sok őrt állítunk, feleslegesen?!
- Először is! - Chiaki nővére védelmére kelve, előrébb lépett. - Ti hívtatok! Pontosabban, a Kazekage! Másodszor! Azt kértétek, nézzünk szét a falutokban és vizsgáljuk meg a védelmét! Ezt meg is tettük, most pedig nem tetszik a jelentés?! Kérlek, Kankuro! Ez esetben mi távozhatunk is! Ti pedig találjátok meg egyedül azt a hibát, amit mi egyetlen este leforgása alatt észleltünk, hozzá teszem: ti viszont elsiklotok felette, ki tudja hány évtizede már!
Kankuro dühében Chiaki előtt termett, de nővére rákiáltása láthatóan észhez térítette.
- Szóval ez a végleges jelentésetek? - Kérdezte Temari Ayumit és Asukát. A lányok bólintottak.
- Rendben van. - Szólt a Kazekage. - Van ötletetek a biztonság növeléséről?
Ayumi bólintott. Asuka ellenben nem vette le tekintetét Kankuroról és a vele farkas- szemet néző Chiakiról.
- Kankuro fogd vissza magad! - Szólt öccsére Temari. A festett arcú széles mosolyra húzta a száját.
- Most, hogy vége a jelentésnek, elintézhetnénk a dolgunkat, nem igaz? - Nézett a vörös szemébe a férfi.
- Nem bánom. - Válaszolt.
- Egy pillanat! - Szólt közbe Asuka. - Megegyeztünk, hogy a festett képű az enyém! Először én harcolhatok vele!
- Ez így is van. - Nézett a pici fekete szemekbe Chiaki.
- Na, lányok... Nem eszik olyan forrón azt a kását. - Vigyorgott a veszekedés tárgya. - Nem lesz olyan egyszerű legyőzni engem. Mond csak, Gaara: nem elég neked csak az egyikük? A másik kettővel Temari és én szívesen elszórakoznánk...
A Kazekage kinézett az ablakon, ezt testvérei viszont a beleegyezés jelének tekintették.
- Akkor már csak azt kell eldöntenünk, hogy melyikükkel akarsz harcolni, Temari. Mivel Asuka már kihívott engem.
- Kösz, de ezt mi magunk is el tudjuk dönteni! - Szólt Ayumi. Húga megállt vele szemben és egymás szemébe néztek:
- Kő, papír, olló! - Kiáltották egymás arcába, majd háromra kitették nyitva a kezüket: Ayumi ollót mutatott, Chiakié ellenben papírt.
A vörös szitkozódva visszavágót követelt, így újra elkezdték. A végeredmény az lett, hogy most Chiaki mutatott ollót, nővére ellenben követ. A vörös káromkodva ugrálni kezdett, majd könyörögni, hogy hagy ő menjen harcolni, de nővére kajánul visszautasította. Amíg Asuka, Ayumi és a testvérek elindultak az ajtó felé, Chiaki kénytelen volt belátni, hogy Kankuro és Temari elpáholásából ő most kimarad. Viszont a shinobijaik ellen való harc addig is feledteti vele a kő- papír - olló - ban való csalódását.
A lányok és Kankuro együtt kisétáltak a falut körül vevő falon túlra. Asuka és Chiaki megálltak egymásnak háttal. Mellettük Ayumi szembe fordult Kankuroval.
- Nos? Mire várunk még?
- Nyugalom. - Kankuro megállt a fal mellett és neki támaszkodott. - Előbb az embereinkkel fogtok megküzdeni.
És valóban. A shinobik egyre közelebb mentek a három bekerítetthez.
- Végre valami izgi.
Chiaki levette Köd falus fejpántját és kalóz módjára a fejére kötötte.
- Gondoltuk, hogy előbb a csicskáidat fogod ránk küldeni, csak aztán mozdítod meg a hátsód.
- Majd akkor járjon a szád, ha ezt túlélted. Minden Köd falubeli ilyen szemtelen?
A férfi csúnyán nézett rá.
- Nem feltétlenül. Csak azok, akiknek van stílusuk... - Feleselt a vörös.
Asuka már két kontyba csavarta a haját, Ayumi előbb viszont levette az utazófelsőjét. A szőke és a vörös is megváltak felsőjüktől és kezükkel fegyvereik után kezdtek kutatni. Ayumi még mindig copfja összefogásával bíbelődött.
A shinobik viszont nem voltak hajlandók tovább várni.
Kankuro kilenc embere úgy vetette rájuk magát, mint ahogy a legyek szoktak a szaftos kajára. A lányok védő köre pillanatok alatt felbomlott. Ayumi a fal felé kezdett rohanni, miközben kunayokat dobott az őt követő három shinobira. Chiaki a sivatag felé vette az irányt. Ugrált és kerülgette a felé repülő fegyvereket, miközben ő maga azon igyekezett, hogy a kihúzott botját a hozzá legközelebb merészkedőre vágja. Asuka láthatóan gyorsabb volt társainál, mivel ő egyesével bekerítette a támadóit, és egy különleges fenékbe hatoló villámos támadással ostromolta ellenfeleit. Láthatóan nagyon élvezte, mert idővel ellenfelei inkább kínzásnak vélték ezt az egész futkosást, mint küzdelemnek. Ordítva futottak előle. A szőke viszont továbbra is vihogva üldözte őket. Ayumi közben víz gömböket formált a kezében és azokat dobálta áldozataira, akik a meglepetéstől nem tudták hirtelen mi van. Chiaki kedvenc botjával már agyon gyepálta a szerencsétlen Chuninokat. Mikor befejezte, vigyorogva nézett Kankuro fekete szemébe, miközben ellenfelei csúszva próbáltak a földön felállni. A maradék három csurom vizes Chunin, akik szerencsétlenségükre Ayumival álltak ki, most a feléjük dobott jégcsapok elől menekülhettek. Az egyikük bokája már bele is fagyott a homokba az őt eltalált jégcsaptól. Rémüldözve próbálta rángatni a lábát, persze feleslegesen. Ayumi, mivel nem volt olyan szadista, mint társai, hagyta, hagy meneküljenek el. A lány szétnézett a tájon: két ellenfele is feladta a menekülést, és most a harmadik befagyott bokájút próbálták kiszabadítani. Hátrébb Asuka ellenfelei fetrengtek a földön, néha - néha ugráltak párat tehetetlenségükben, mikor megrázta őket a villám. Ayumitól jobbra Chiaki állt vállára tett bottal, lába alatt három elpáholt ellenfelével. Most is Kankuro szemébe nézett és gúnyosan vitatkozott vele. Ayumi befejezettnek ítélte ezt a harcot. Elindult húga és Kankuro felé, aki már nagyon dühösnek látszódott, hála a vörösnek. Asuka előtte ért oda, és hallotta Chiaki beszólását, amin nagyon jót nevetett, a férfi viszont annyira dühös lett, hogy még a bábuit is eldobta.
- Menj vissza Gaarához, mielőtt én cibállak vissza! - Mondta fogcsikorgatva a Kazekage nagy bátyja.
- Oké, már mászok is... Nem maradhatnék megnézni a harcotokat?
- Szó se lehet róla! Neked kell megmutatnod a Kazekagének a hibákat, amiket észleltünk! - Szólt Ayumi parancsoló hangja.
- De nyugi! Minden apró részletről beszámolunk, hogyan intéztük el Temarit meg a bátyuskáját... - Vigyorgott Asuka.
- Nem lesz az olyan egyszerű. Kezdhetnénk végre? - Kezdeményezett Kankuro.
Temari lesétált a falról, ahonnan eddig nézte a küzdelmet embereivel. Legyezőjét kezdte szétnyitni, miközben közeledett Ayumi felé. A lány viszonzásként elővette dobócsillagait, és úgy várta a támadást. Chiaki csücsörítve elindult vissza a faluba, miközben Asuka a kardját vette elő, Kankuro pedig előhívta mindhárom bábját. A háta mögött hangosan megkezdődött a csata, fegyverek éles hangja tódult a fülébe; de ő csak sétált előre a falon túl, ahol a Kazekage várt rá.
Ez volt a tizenöt
Kankuro már kikészült
Lassan Temarin a sor-
De mind ehhez a Kazekage mit szól?
Pár nap és itt a tizenhat
A csajok sorsa alakulhat -
Kankuro is kiakad
Neki már csak ez maradt...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Yaten, attól, hogy a Kazekege nagy bátyja megszólította, láthatóan összerezzent, és nem mert a férfi szemébe nézni. Sűrűn bólogatni kezdett, mire Kankuro még egy megsemmisítő pillantást mért a lányokra és távozott. Szegény Yaten ott maradt kezét tördelve.
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés