|
12. rész: avagy Hajrá Kenta!
A chuunin vizsga második felénél járunk. Kilenc genin küzd meg egymással. Kilenc elszánt genin. Az első küzdelemben két testvérpár harcolt. Arashi Kagou és öccse Itoe. Remek Taijutsu harcot mutattak be, amiben Itoe győzött. A második küzdelemben két lány mutatja be tudását: Hara Rika és Konoha büszke szülötte, Emi.
Feszült figyelemmel méregetik egymást az aréna közepén. A barna, copfos hajú lány mindkét kezében egy - egy kunay van. Kissé előre hajolt testtartással nézi a mozdulatlan Rikát. Pörgetni kezdi a kunayokat. Terpeszbe áll, és megfeszíti lábait. Rika meg sem moccan. Emi rohanni kezd felé, és eldobja a kunayokat. A célzott kikerüli őket, és ökölbe szorított kézzel megakarja ütni ellenfelét. De Emi túl gyors hozzá. Gyorsan pörögnek az események. A copfos dobócsillagokat vesz elő, és azzal próbálja lassítani Rika könyörtelen, de semmit érő ütéseit. A kézjelekre és az elmés támadásokra nincs idő. A lányok olyanok, mintha szét akarnák marcangolni egymást. Emi kései szüntelenül távol tartják Rikát, állandó védekezésre késztetve őt. A morcos ökölharca kilátástalannak látszik. Vagy sürgősen kitalál valamit, vagy a sok elkerüléstől kifárad, és már el is vesztette a harcot. Pedig még a képességeit sem tudta használni. Emi hozzá képest túl gyors. Túl erős. Még a kézjelekre sincs ideje. A barna egyre gyorsabban dobálja a fegyvereit, minek következtében Rika földre kerül. Egy hirtelen ötlet végett öklét a földbe üti. Emi erre kacagni kezd. Pár perc múlva úgy is vége a harcnak, hiszen Rika teljesen kifáradt.
- Minek erőlködsz, úgy is vesztettél!
Ekkor viszont hangos sikoly hagyja el a torkát. Rika villámai célba értek a föld alatt. Emi teste megfeszült, miközben ő maga sikított tehetetlenségében. A copfos térdre borult. A villámok még mindig rázták. Miközben Rika talpra állt, Shikamaru leállította a meccset és neki ítélte a győzelmet. Rika társaihoz kísérte a legyőzöttet, majd ő is csatlakozott a gratuláló Kentához és a csalódott Chiakihoz.
A nézőtér türelmetlenül várta a következő párost. Shikamaru hívta Kajou Tokumorit és a szőke Mirakót. A legidősebb Kajou a hosszú hajával, félig eltakart arcával elég bizarrnak tűnt. Mirako viszont, rövid hajával, mosolygós arcával, ellensúlyozta ezt.
Tokumori meghajolt a kölcsönös tisztelet nevében. Shikamaru a falhoz támaszkodott. Mirako elővette a fegyvereit: egy baltának látszó tárgyat, és pár csillagot. Tokumori láthatóan gyorsan véget akart vetni a küzdelemnek, mivel heves kézmozdulatokat tett, és hatásukra a föld elkezdett mozogni a szőke lány alatt. Ez mintha meglepte volna Mirakót, de nem rémítette meg. A föld szétnyílt alatta, és ő kénytelen volt elugrani. Tokumori tűnt a Kajou testvérek vezetőjének. A föld darab, amit irányított, most Mirakót követte. A lány elugrott előle, futott, szinte menekült. Tokumori csak állt egy helyben és Jutsuját irányította. Ellenfelét kezdte idegesíteni a szituáció. Hosszú percek kergetőzése után Mirako észre vett valamit: a Jutsu kezdi gyengíteni Tokumorit. Bár még mindig fenntartotta a Jutsut, néha beiktatott egy kisebb szünetet, azt az illúziót keltve, hogy némi menekülési utat ad üldözöttjének. Az egyik ilyen pillanatot használta ki a lány. Mikor Tokumori lassulni látszott, ő hirtelen gyorsasággal rávetette magát, és előadott egy kivédhetetlen ütés sorozatot, majd a baltájával rá akart sújtani egy hatalmasat. Tokumori az utolsó pillanatban ugrott el. A meglepően óriási kráter, amit a lány baltája okozott, némaságra késztette a nézőket. Ez a védtelen, kedves arcú lány, ekkora lyukat ütött a földbe, mikor végre közel került az ellenfeléhez. Shikamaru meglátta a porfelhőből kikászálódó Tokumorit, és a baltáját vállára helyező ellenfelét. A szőke még csak nem is tűnt fáradtnak, ellenfelét viszont teljesen kikészítette a sokáig fenntartott Jutsu. A Kajouk legidősebbje kénytelen volt feladni a harcot, különben ellenfele kibaltázta volna belőle még a szuszt is.
Miközben az orvosok elszállították a férfit, a Kagék láthatóan izgalomba jöttek, akárcsak az emberek. Ayumi és a Mizukage sokáig diskurált. Asuka viszont, mióta magára és kísérőire hagyta a Raikagét, azóta sem tért vissza. A Chichukage és Ibiki is elmélyülten beszélgetett. A Hokage és Naruto is hangosan cseverészett, ellenben a Kazekage és kísérői már a következő küzdelmet várták.
Shikamaru a harctérre invitálta Yoroit és Chiakit. Mikor a vörös hajú fiú a küzdőtérre lépett, a nézőtér magasabb hangú, nőnemű egyénei sikítva szurkolni kezdtek. Yoroi felemelte bal kezét, körbe forgott az arénában, kivillantva fehér fogait, majd szembe fordult Chiakival, és haját egy begyakorolt fejmozdulattal kisöpörte a szeméből. Eleganciáját a női nép sikollyal és elismerő, szurkoló szavakkal díjazta.
Nem így Chiaki.
Arcán merő undor ült, és mikor Shikamaru elindította a meccset, gyorsan rávetette magát az egoistára. Botjával ott ütötte, ahol csak érte. Szegénynek még menekülni sem volt ideje, nem ellentámadni.
A női egyének kétségbeesve ordítottak, és szidták Chiakit, aki csak akkor hagyta abba a csépelést, mikor ellenfele törött orrából elkezdett ömleni a vér. Yoroi érthetetlen káromkodásba és nyögdécselésbe kezdett, miközben kigombolt fehér indére csorgott a vére. Arca feldagadt, testén kék - zöld foltok éktelenkedtek a lány botjának nyomától. Shikamaru nyugodtan kivárta, amíg a nép és Yoroi hörgése alábbhagy, majd az orvosokkal kikísértette a magamutogató fiút. Chiaki megvető pillantást küldött a káromkodó nők felé, majd mint aki jól végezte dolgát, visszafáradt Kenta és Rika társaságába.
A nézőtér egyáltalán nem akart halkulni, ezért a Hokage kénytelen volt beleavatkozni.
Embereit az elégedetlenkedőkhöz küldte, és közölte, ha nem tudnak csöndben és nyugton maradni, akkor kénytelen lesz kiküldeni őket a vizsgáról. A hangos lányok végül hagyták, hogy tovább folytatódjon a vizsga, és a terem közepére lépett az utolsó genin, Kenta. Ellenfele a szőke, baltás Mirako.
A lány már kipihente amúgy sem fárasztó előző küzdelmét, és most kedvesen üdvözölte Kentát.
Lent az arénáben kellemes csevejbe kezdtek, ami egyre jobban idegesítette a Chiaki mellett álló Rikát. Shikamaru háttérbe vonult, és a lány rávetette magát Kentára. A fiú minden baltás suhintást kikerült. Mirako, úgy tűnt nem vesztegeti többet az idejét, mivel minden suhintásnál létrehozott egy krátert. Lassan az aréna harctere nem állt másból, mint nagy és mély lyukakból, illetve földhányásokból. Mirako egyre ingerültebben baltázott Kenta felé, aki mindegyiket kikerülte, de csak egy hajszállal. A páholyból nézve Mirako egyre dühösebben püfölte a földet és egyre ingerültebb lett. Chiaki látta, amint nővére előre dőlt székében, és a Biarigannal nézi a meccset, miközben elismerően mosolyog. Chiaki is így tett. És ekkor látta, hogy Kenta nem véletlenül kerüli el csak egy hajszállal a lány tomboló baltáját: minden egyes ütés után, mikor a lány fegyvere a suhintástól a föld felé hajol, Kenta megérinti a lány karját, és apró villámokat küld bele. Mint mikor az írásbeli vizsgánál üzentek egymásnak Rikával. Szóval Rika nem azért lett dühös, mert Kenta kis mértékben kerülte el a balta suhintásait, hanem azért, mert minden egyes ilyen ütés után a fiú megérintette Mirakót.
Chiaki vigyorogva becsukta szemét, majd hangosan szurkolt egyet Kentának - jól megijesztve a jobb oldalán álló Rikát.
A harc az aréna közepén kezdett lassulni. Kenta apró villámai kezdték kikészíteni Mirakót, míg végül baltáját is kirázták a kezéből. A lány remegve állt meg és hagyta abba őrült futását fegyverével. Kenta kedvesen oda ment hozzá, segítő kezet nyújtott és elkísérte a lányt az orvosokhoz. Ez persze még inkább feldühítette Rikát.
A tömeg dühöngött, elvégre nem látták, hogy mért ért véget a küzdelem. A Raikage elégedettnek tűnt és vidáman csevegett kísérőivel. Shikamaru szólt az emberekhez:
- Immár véget értek az első fordulók! A továbbjutók a következők: a Föld országából Kajou Itoe, a Villámok Földjéről Hara Rika és Nakashima Kenta, a Köd faluból pedig Oguri Chiaki! A küzdelmeket idén szavazás alapján döntjük el. A tiszteletre méltó Kagék tesznek egy - egy voksot jelöltjeikre, hogy ki kivel harcoljon! Amíg a kísérők valamennyien ide érnek, addig sajnos várnunk kell!
Ezzel Shikamaru unottan nézegetni kezdte az égen a felhőket.
Míg végül a küldöttek egyike meg nem érkezett hozzá, megtéve a Kagék voksát. Mikor mindenkit meghallgatott, Shikamaru ismét az emberekhez fordult:
- A tiszteletre méltó Kagék megtették voksaikat! Az első párost máris várjuk az arénába! A másik két személy legyen szíves fáradjon vissza a páholyba. Itoe és Kenta - tiétek az első döntő!
A fiúk szó nélkül lefáradtak a vizsga vezetője mellé. Rika és Chiaki csak bámulták egymást. Majd mikor Kenta és ellenfele fegyvereiket kezdték egymásra dobálni, egymást túl kiabálva szurkoltak csapattársuknak. Ayumi látta a jelenetet, és örült, hogy húgának végül ezzel az öntelt, folyton morcos Rikával kell majd megküzdenie. De még előtte végig szurkolhat egy izgalmas meccset. Persze csak is Kentának drukkol, elvégre mióta visszaértek az erdőből, sokat beszélt vele, amíg a húga edzett. Jól kijöttek a fiúval, aki figyelmesen végighallgatta az összes orvosi Jutsut, amit csak ismert. Szegény Ayumi elfelejtette, hogy ki mellett ült, és ordítva, öklét erőteljesen lóbálva szurkolt Kentának, aki ekkor kerülgette a talpa alatt szétnyíló földet. A Mizukage meglepődött pillantásokat küldött felé. Mikor az egyik kísérő megköszörülte a torkát, Ayumi is észbe kapott, és elpirult arccal bámult rá a mellette ülő Mizukagéra.
Az előkelőség végül mosolygott, és elejtett egy "Hajrá Kenta!" -t, bár jóval halkabban, mint előzőleg Ayumi, és az öklét sem rázogatta senki felé.
A két fiú közben földrengető harcot vívott az arénából megmaradt területen. Az a kis rész is kidőlt fákból állt. Az aréna többi része inkább hasonlított egy háborús övezetre, mint egy Chuunin vizsga színterére. A fák kitépve a gyökerükből, szana - szét hevertek mindenütt, mindent porfelhő borított, és megszámlálhatatlan mennyiségű árok húzódott végig azon az úton, ahol a két fiú eddig járt. Itoe felhagyott a föld szétrombolásával, és most megpróbálta megbénítani ellenfelét. Kenta ezzel nem nagyon értett egyet, mivel láthatóan kezdett dühös lenni. A mindig nyugodt, és kedves Kenta kezdte elveszíteni a türelmét és ennek bizonyítékát is bemutatta. Mindkét kezében hatalmas villámok jelentek meg és azzal kezdte püfölni szegény föld országbeli ellenfelét. Egy idő után Itoén kezdtek elhatalmasodni a villámok, és mind inkább kezdte elveszíteni a fejét. Újabb földrengéseket idézett elő, és hatalmas tombolásba kezdett, mikor a testét elkezdte vezetni az áram. Az egész épület rázkódni kezdett, és már félő volt, hogy minden összedől, mint a kártya vár. Az emberek sikítottak és ordítoztak - de ezt a két küzdő észre se vette. Sokan felhagytak a szurkolással, és elkezdtek kifelé menekülni. Shikamarunak viszont maradnia kellett, aminek láthatóan nem örült. Szitkozódva ugrott fel Rikához és Chiakihoz a páholyba. A lányok nem törődtek azzal, hogy a föld mozog alattuk, továbbra is egymást túlkiabálva szurkoltak Kentának.
Itoe testén láthatóvá váltak a villámok, amint fel - alá cikáztak rajta. Kenta közben hátra szaltókat csinált, hogy minél távolabb kerüljön ellenfelétől. Itoe megpróbálta letépni magáról a láthatatlan béklyókat, de hiába. Miközben ordítva szenvedett, a villámok teljesen körbe fonták a testét. Kenta nyugodtan kivárta a fejleményeket, és a megmaradt ninják elképedve nézték a fiú tudását. A por lassan kezdett leülni, és Itoe végül kitartásában elvesztette az eszméletét.
Shikamaru leugrott a győzteshez, majd végignézett a küzdő téren. Tudta, hogy a villám harcosok képesek villámot létre hozni és irányítani is azokat, de azt még elképzelni sem tudta, hogy valaki képes legyen egy célpontba irányítani és ott fokozatosan egyre erősebb áramot létrehozni. És mind ezt egy intenzív harc közepén. Kenta mosolyogva fordult Rika és Chiaki felé, akik közben lerohantak a páholyból, egyenesen a küzdőtér felé. Már messziről utasítani kezdték Shikamarut, hogy vezesse le az utolsó küzdelmet is, most azonnal.
Kenta mosolyogva megkereste tekintetével Ayumit, intett neki és első igazi győztesként felsétált a páholyba. Rika és ellenfele szembe fordultak egymással. Shikamaru pedig elindította az utolsó küzdelmet.
Jön a következő,
Benne a sok meglepő -
Készülj a harcra,
És vele a kudarcra -
Véget ér a vizsga,
Új cél kerül az asztalra!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés