03. rész
A lányok igyekeztek minél gyorsabban és magasabban futni. A csatatéren az embereket kerülgetve jóval lassabban haladtak volna. De így órák alatt elérték a célt. Útjuk a Kagek csatamezejére vezette őket. - Pihenjünk két percet, mielőtt belevágunk a lecsóba. - szólt Chiaki, miközben alig kapott levegőt. Megálltak hát, és tisztes távolságból nézték az előttük zajló ádáz csatát. Az öt Kage még mindig a Susanoo leverésével küszködött, de nem jutottak át, hogy megsebezzék a mögötte támadó Madarat.
- Ezért biztos életfogytiglani lefokozást fogunk kapni. - sóhajtott Asuka. - Mondtam, hogy nektek nem kell jönnötök, ez az én ügyem. Még mindig visszafordulhattok. - állt Ayumi induló helyzetbe. Társai csak ciccegtek a mondatán. - Csak nem képzeled, hogy egy ekkora buliban egyedül fogsz részt venni?! - vigyorgott húga, majd Asuka is kifejtette a véleményét a dologról: - Már amúgy is lezsíroztuk a tervet, ne akadékoskodj feleslegesen. - majd rákacsintott a barnára. Ayumi mély lélegzetett vett, majd bólintott. Azok ketten pedig elindultak a harcolók felé.
Hatalmas robbanás. Majd a környék olvadni kezdett. A Raikage-Mizukage támadás nem sikerült. - Az az átkozott! Fogalmunk sincs hol sebezhetnénk meg! - káromkodott a Raikage, már erősen ingerült állapotban. - Így csak a chakránkat fogyasztjuk! - szólalt meg az öreg Tsuchikage. Tehetetlenül álltak. Az eddigi összes próbálkozásuk kudarcba fulladt. És ők csak fáradtak, és sérüléseket szereztek. - Jobb, ha feladjátok. Annyira gyengék vagytok, szánalmas... - fintorgott a halott Uchiha. Majd a Susanoo ismét nőni kezdett, egyenesen az ötös felé. - Ennek a fele sem tréfa! - ugrott el az útból az öreg. A Hokage nem volt ilyen szerencsés, ő hozzáért. - Ah! Vigyázzatok, ne érjen hozzátok, mert azonnal leégeti a bőrötöket! - sziszegett, és azonnal ellátta a saját vérző karját. Ekkor egy újabb eget rengető csapás következett, amely majdnem eltalálta az öreget. Oonoki lihegve állt az ifjú Kazekage mellé. - Egyre veszedelmesebben támad. - szűrte a fogai között. De nem sok ideje volt beszélni, mert újra menekülőre kellett fognia. Egy újabb csapás közeledett feléjük. Hirtelen egy tűzcsóva vette körül a Susanoo feléjük tartó részét, és körbezárta, majd egy erős villám förgeteg rázta meg. A két lány ekkor ért földet közvetlenül az öt Kage előtt, jó nagy port kavarva. - Kik vagytok, és mit kerestek itt? - ordított a Raikage, cseppet sem kedvesen. A két lány csak intett nekik, míg a támadásuk hatását lesték. - Asuka a Villámföldről, és Chiaki vagyunk a Ködből, szolgálatotokra. - válaszolt higgadtan a vörös. Persze egyáltalán nem kapott higgadt választ. - Nektek a fronton lenne a helyetek, mit kerestek itt? - emelte fel a hangját a dühös Hokage. De csak vállrántást és vigyort kapott válaszként. Mire észbe kaphattak volna, egy sűrű kék anyag kezdte őket körülvenni. Mindez túl gyorsan történt. Az öt Kage tehetetlenül állt az új csapdában, amitől mozdulni sem tudtak. Ekkor egy újabb ninja lépett a helyszínre a már meglévő kettő közé. Ugrásakor szembefordult velük és magabiztos tekintettel mindannyiuk szemébe nézve érkezett földet, a Kagek nagy megrökönyödésére. - Oguri Ayumi! Ezt mire véljem! Megtagadod a közvetlen parancsomat, és a társaidat is belerángatod?! - üvöltött dühtől elfajult arccal az amúgy mindig kedves Mizukage. Ayumi válasz nélkül hátat fordított nekik. - Ezért hadbíróság elé fognak állítani mindhármótokat! - kiáltott le a Raikage. A lányok nem mozdultak, hanem nézték az ellenséget, aki csak vigyorgott a csapdába esett öt vezetőn...
- Oguri Ayumi... Hallottam már ezt a nevet. Az arca is ismerős... Mit terveznek? - elmélkedett a Kazekage a különös anyagba zárva. A bőre furcsán bizsergett. Egyikük sem értett semmit. Ez a három lány megtagadta a parancsokat, és most az ellenség és közéjük álltak. Mit tervezhetnek? A bőre furcsán bizsergett... Előtte pár méterrel a lány most óvatosan felemelte a jobb kezét. A furcsa buborék most intenzíven kezdett el vibrálni, és kavargott az anyaga. A bőre egyre jobban sajgott, majd hirtelen abba maradt. Ayumi félre fordította a fejét, és őt nézte. A tekintete nem volt ellenséges, inkább aggódó. Ki ez a lány? - Nem emlékszik rám, látom hogy azon gondolkodik, ki lehetek. De tele van sérüléssel, ahogy mindegyikük. Nem hagyhatom, hogy ebben az állapotban tovább harcoljanak. Itt az ideje előrébb lépnem... - lépett. - A Susanoo gyenge pontjai a következőek: fent a jobb szeme, és az agyarai alatti rész, a nyakszirt. Ezeket kell eltalálnunk. - hallotta minden Kage a gömbön belül a hangját, de a lány nem nyitotta ki a száját. Továbbra is háttal állt. - Hogyan? - kérdezte a Hokage, amit mindenki hallott. Válaszként Ayumi megejtett egy mosoly, hátrafelé. - A gömb, amiben álltok, egy chakra-jég buborék. Védelmet szolgál számotokra, de ugyanakkor lehetetlen kitörni belőle. Addig maradtok benne, míg én úgy gondolom. - A lány szeme csillogni kezdett, mosolya pedig szélesebb lett. A Mizukage előrébb lépett, míg a védelmi mezője engedte. Ráhelyezte a kezét a hűvös anyagra. - Azt ne mondd, hogy végig ezt tervezted. Ayumi, abban a tudatban jöttem ide, hogy ha mégis elbukom te átveszed a helyem! - lélegzete egyre idegesebben gyorsult. A lány most ráemelte kék szemeit. - Bocsáss meg, de más terveim vannak. - azzal kedvesen elmosolyodott. - A mosolya... Ismerem ezt az arcot... Ő! A chuunin vizsga. Nem hittem, hogy még valaha látni fogom őt, újra. - Ismerte végre fel Gaara a lányt. Ayumi elkapta a tekintetét, majd alig észrevehetően bólintott. - Ez a csata már személyes a számomra is. Nem hagyhatjuk, hogy öt ilyen fontos ütőkártya elbukjon. - ismét hátat fordított nekik. - Miénk a Susanoo, tiétek a féreg! - hallották most Chiaki harcra szomjazó hangját. Az öt Kage most már mindent értett. - Hah! Milyen meggondolatlan fiatalok... - sopánkodott a Tsuchikage. - Köszönjük a sebeink begyógyítását, és a chakránk feltöltését, de nem kellene az életeteket kockáztatnotok! Ennyi épp elég volt! - szólt Tsunade a lányokhoz. De ők nem reagáltak. Lélekben igyekeztek felkészülni a halálig tartó küzdelemre.
|