- Gaara-kun... mi történt? - nyitott ajtót neki. Ő esdeklően meghajolt előtte.
- Sajnálom a mai napot, szerettem volna elmenni, de családi okok miatt nem tehettem. Bocsánat, amiért nem üzentem. - Azzal lépett is a lift felé. Ayumi nem gondolkodott, azonnal kilépett és elkapta a karját, majd a lakásba húzta. Bezárta az ajtót, majd a fiú felé fordult. Ekkor látta meg az arcát, így azonnal megértette, miért húzódott a sötétbe. A szemei kitágultak a dühtől:
- Ki tette ezt veled? Mi történt? - szinte belekapaszkodott a fiú karjaiba, ahogy a választ követelte. ő csendesen figyelte a lány reakcióját.
- Az apám. - hagyta el a súlyos válasz az ajkait. A lány paprika piros arccal rángatta le róla a kabátját, majd utasította, hogy a cipőjét is vegye le. A konyhába sietett, és egy csomag jeget vett elő. A fiú arcára helyezte, ahol a hatalmas vörös tenyérnyom volt. Ő fájdalmában felszisszent. A lány a fürdőbe ment, majd krémet hozott neki, és csendesen dühöngve lekezelte a sebet. Gaara csak ült a széken, és nem mozdult. Miután a lány végzett, gyorsan összeütött egy tojástekercset vacsorára, majd a szobájába invitálta őt.
- Amíg a szüleim nem érnek haza, itt maradsz. És mivel ez csak órák múlva lesz, ezért most beteszek egy filmet. - mosolygott rá, mert már nem volt olyan dühös. Ő nem szólt, leült az ágyra, a falhoz. Ayumi mellé telepedett, nem faggatta, nem kérdezgette.
A film akciódús volt, igazán élvezhető. Az arca már nem sajgott. A krém és a jég megtette a hatását. Örült, hogy itt lehetett. Megnyugtató volt ez a szoba.
Míg eszegette a neki odakészített édességet, apró nyomást érzett a jobb vállán. Odanézve látta, hogy a lány alszik rajta. Nem mozdult. Furcsa érzés lett úrrá rajta... Megnyugvás, öröm, melegség. Nem akart haza menni innen...

A nap sugarai csiklandozták az arcát, és a cicájuk dorombolására ébredt. A nyaka szörnyen elzsibbadt. Miért aludt ő ülve?! Balra nézve azonnal megértette. A fiú is elaludt vele. a film a lejátszóban rég lejárt, és most hangtalanul játszotta a képernyő kímélő menüjét. Ayumi finoman felült, és kiment a konyhába. Ha már ilyen jól alszik, nem akarta felébreszteni, és amúgy is kínos lenne számára az ébredés.
Odakint édesanyja és húga vidáman készítették a szendvicseket a reggelihez. Ő gyors mosakodásba kezdett, majd elhadarta a tegnap estét. Alig fejezte be, már nyílt is a szobája ajtaja. Egy meglepődött, félig álmos, felettébb kócos 18 éves srác lépett ki onnan. Apjuk azonnal lecsapott rá.
- Mi?! Ayumi! Mit keres itt! Mi történt? Azonnal választ követelek! - zihált levegő után kapkodva Taro. Ayumi futva lépett a két férfi közé, Gaarat védve.
- Véletlenül elaludtunk film nézés közben, míg titeket vártunk! - hadonászott az apja felé, aki még mindig fújtatott.
- Édesem, a lányaid nemsokára nagykorúak lesznek, ideje lenne abbahagynod ezt az örökös hiszit. Kérlek, Gaara-kun, reggelizz velünk. - mosolygott kedvesen rá.
Míg ő mosakodott, és rendbe szedte magát, a család megterített.
- Reggeli után szeretnék átmenni hozzátok. - nézett rá Ayumi. Ő csak bólintott. Majd útnak eredtek.

A buszozás nem tartott tovább 30 percnél. A megállóból leszállva Gaara a dombtető felé mutatott.
- A házunk a tetején van. - majd elindult az irányába. Ahogy közeledtek, Ayumi számára feltűnt, hogy nem egy társasházi lakásban laknak, mint az ő családja. A kapu hatalmas vasból készült kerítés volt, automata rendszerrel. Az udvar akkora volt, hogy a végét nem is látta, csak a felé tornyosuló emeletes téglaépületet. Egy palota jutott róla eszébe. Zavarában a kezét a szája elé tette. Mozdulatait nyugodtan figyelte a bal oldalán sétáló fiú.
- Gondolom azt hitted én is középosztálybeli családból származom. Nem tartottam fontosnak, hogy elmondjam. - A lány felé fordulva megejtett egy félszeg mosolyt, és igyekezett túllépni a látottakon. Őt úgysem érdeklik az anyagiak.
A házban komornyik köszöntötte őket, majd Gaara nővére és fivére üdvözölték. Mindketten a tágas előtérben ültek.
- A dolgozó szobájában van. - mondta a báty, és elindult az udvar felé. Öccse bólintott, majd a lány felé fordult.
- Ugyan már ideértünk, de nem mondtad miért szerettél volna eljönni. - fürkészte a lány arcát. Ayumi viszonozta a tekintetét.
- Ahhoz jöttem, aki megütött. Magyarázatot akarok tőle. - ez a mondat mindhárom jelenlévőt meglepte. A komornyik a tálcát majdnem kiejtette a kezéből, Gaara és nővére pedig tátott szájjal nézték.
- Ez ostobaság, és felesleges dolog. Kérlek, tegyél le róla. - kezdte volna, de ekkor a lépcsőn megjelent egy sötét vörös hajú, magas férfi, és közbeszólt:
- Ki ez a lány? És mi a felesleges? - Lánya azonnal elé sietett, és Ayumi előtt állt meg.
- Ő Gaara vendége, igazán nem fontos... - mosolygott zavartan, de Ayumi nem ijedt meg a sötét képűtől.
- Oguri Ayumi vagyok, és magához jöttem! - a férfi sokatmondóan felhúzta az orrát, majd megfordult és felfelé indult. A dolgozó szobám az emeleten van. Jöjjön kisasszony.
Gaara elkapta a lány csuklóját, és megállást parancsolt neki, de ő megrázta a fejét. Kihúzta a kezét, és elindult az apjuk után.

- Nos, mit akarsz tőlem, kislány? - ült az asztalhoz.
- Nem vagyok kislány, 17 éves vagyok. És az érdekelne, miért ütötte meg Gaarat. - vett egy mély lélegzetet, és feszülten állt a férfival szemben.
- A kölyök szemtelen és felesleges. Imádott Karurám miatta halt meg. Nem várom el, hogy egy ilyen liba, mint te megértse a dolgot. ráadásul talán pont te vagy az oka annak, hogy akaratosabb lett... - mondta gőgösen, majd töltött magának egy pohár bort. Ayumi arca színeket váltott a pirostól a vörösig, dühe fokozódott, majd kitörni látszott a megemésztett szavakon. Mozdulata gyors volt, és erőteljes. A férfi hanyatt esett a meglepéstől az arcán csattanó pofontól. A borospohár száz darabra tört, az üveg telelocsolta a padlót a kifolyt borral. Ayumi, felé tornyosulva, magából kikelve üvölteni kezdett:
- Csak egy utolsó féreg hibáztatja a gyerekét az anyja halála miatt! A felesége anya volt, és minden anya, kivétel nélkül örömmel áldozza fel magát a gyerekeiért! Magának örülnie kéne, hogy van három is belőlük! Ahelyett hogy italozik és kesereg, élnie kéne! Szeretnie a családját, amíg még megteheti! - levegőért kapkodott, majd közelebb lépett a kitágult pupillákkal rá bámuló férfira.
- Gaara... Gaara egy csendes, visszafogott, intelligens és kivételes srác, aki jobbat érdemel egy ilyen seggfej apánál! Fontos számomra! És ha még egyszer, egyetlen egyszer meg meri ütni, nem fogja zsebre tenni azt, amit tőlem kap! Ha kell, a saját házában fogom félholtra verni! - az utolsó mondatot már lehajolva, a férfi képébe üvöltötte alig 10 centire az arcától. Dühét kiadva felállt, majd nőiesen kicsapta az ajtót, és távozott, az ott állók nagy döbbenetére.
A még mindig földön ülő férfi ekkor állt fel. Arcán egy hatalmas vörös kéznyom éktelenkedett. Két fia és lánya őt bámulták, majd a lépcsőn lefelé viharzó lányt. Ayumi annak a reményében hagyta el a kijáratot, hogy talán mostantól pozitív irányba fog változni a család élete...

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés